Nov. 3-án nemzetközi tudományos konferencia színhelye lesz Nagyenyed, amely Kőrösi Csoma Sándor emlékével kapcsolatban a magyar őstörténet kérdéseit boncolgatja. A konferencia elnöksége: dr. Csetri Elek és dr. Egyed Ákos akadémikusok, Gazda József közíró, András Imre (MVSZ), dr. Buzogány Dezső és Ördög Gyárfás Lajos (VET). Dr. Csetri Elek főelőadása után az több előadás hangzik el. Az előadók között van - többek között - Szilágyi Ferenc, Kubassek János, Ikeda Tetsuro /Japán/, Zheng Xian Fa /Kína/, Zágoni Jenő/, Palkó Attila és Ferenczi István. /Kőrösi Csoma Sándor és keleti gyökereink - Nagyenyeden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./
1999. november 18.
Nagyenyeden tanácskoztak a magyarság eredetével foglalkozók a Magyarok Világszövetsége illetve a budapesti székhelyű Magyar Őstörténeti Kutató és Kiadó szervezésében, anyaországi, erdélyi és neves ázsiai egyetemi tanárok, kutatók részvételével. Esztergály Előd, a MŐKK ügyvezetője elmondta, hogy a mellőzött és elhallgatott Kelet-kutatást szeretnék előtérbe helyezni. A tanácskozásra egy japán kutatót, két kínai és egy dagesztáni egyetemi tanárt is meghívtak. - Dr. Kubassek János Kőrösi Csoma Sándorról írt könyve /A Himalája magyar remetéje/ angol nyelvre fordítva a frankfurti könyvvásáron is sikerrel szerepelt. A nagyenyedi tanácskozás előadói között volt a 83 éves Lin Gan professzor, a Belső-Mongóliai Egyetem nyugalmazott tanára, aki a hunok története kutatásának szentelte életét. Belső-Mongólia Kína autonóm tartománya, ahol ma elsősorban mongol lakosság él. Zeng XianFa a Pekingi Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének professzora a magyar őstörténeti kutatások eredményeiről készülő film referense. /Bodolai Gyöngyi: Őstörténet-kutatók Nagyenyeden. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
2002. november 16.
Nagyenyedre látogatott dr. Kubassek János geográfus, az Érdi Magyar-Földrajz Múzeum igazgatója, Kőrösi Csoma Sándor életművének egyik szakavatott kutatója. Ez alkalommal Sáska Lászlóról készít dokumentumfilmet. Kubassek előadást tartott Kőrösi Csoma Sándorról. "Erdély székely magyarja tudatában volt annak, hogy tartozik egy néphez, egy nemzethez. Megismerkedik a buddhizmussal, amely vallás végül is szentté avatja, ennek ellenére református vallásához haláláig ragaszkodik. Egész életén meglátszik, hogy Nagyenyednek és Göttingának, Csomafalvának óriási befolyása van tevékenységére." /Simon János: Mondod-e még? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./
2003. március 1.
Erdélyi honismereti barangolás címmel jelent meg az érdi Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola tanulóinak és tanárainak erdélyi barangolásairól készített úti albuma. Immáron a második, 1997-ben szerkesztették egybe az első. Az érdiek az erdélyi magyarság lelki történelmét akarják megismerni. A könyv összeállítója, Donkóné Simon Judit, a marosszéki származású fmagyartanárnő, de szövetségesként mellette állnak mások is, dr. Kubassek János geográfus, az érdi ,,múzeumőr" és Érd város egész önkormányzata. /Magyari Lajos: Érd és Erdély. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./
2005. október 5.
A szeptember végi érdi napokon felavatták Dr. Sáska László Afrika-kutató, orvos és természetbúvár szobrát, Domonkos Béla szobrászművész alkotását. A Földrajzi Múzeum szoborparkjában a Bethlen Kollégium neves véndiákjának szobra előkelő társaságba került, hiszen ott áll gróf Teleki Pál földrajztudós, Kőrösi Csoma Sándor őshazakutató, Déchy Mór a Kaukázus feltárója, Stein Aurél orientalista, gróf Teleki Sámuel Afrika-kutató, Balázs Dénes karsztkutató, a Földrajzi Múzeum megalapítója, Baktay Ervin orientalista, Reguly Antal finnugor nyelvész, Almásy László sivatagkutató és Princz Gyula geográfus szobra is. A rendezvény szervezője dr. Kubassek János, a Földrajzi Múzeum igazgatója volt. /Bakó Botond: Dr. Sáska László szobrát avatták Érden. Az Afrika-kutató hagyatékát a világ több múzeumában őrzik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./
2006. augusztus 12.
Székely Szabó Zoltán szerkesztésében megjelent a bécsi Europa-Club 13. évkönyve Közszolgálatban címmel. A kötet törzsanyagát Teleki Pál emlékezete és a Csokonai Vitéz Mihály halálának 200. évfordulójára szervezett előadóműsor anyaga alkotja. A Teleki-tanulmányok szerzői: Bakos István (Teleki Pál, a nemzetnevelő államférfi élete és utóélete) és dr. Kubassek János (Teleki Pál, a földrajztudós). Ezeket a műveket az teszi izgalmassá, hogy Teleki Pál Budapestről való száműzetésének eredményeként, miután a magyar fővárosból kitiltott szobrát csak Balatonbogláron lehetett felállítani, Bécsben kell a 20. század egyik legjelentősebb magyar személyiségének érdemeiről szólni, írta Sylvester Lajos. Kubassek János Teleki Pált, a tudóst a politikai földrajz nemzetközileg is jelentős művelőjét idézi, aki az első világháborút lezáró párizsi béketárgyalások bebizonyította a Kárpát-medence földrajzi, vízrajzi egységét, nemzetiségeinek egymásra utaltságát, ,,hiszen Európa szívében a Kárpátok koszorújától övezett Magyarország olyan táj, amelynek megbontása ezernyi új keletű problémát zúdíthat az ott élő emberekre”. Teleki Pál elkészíttette európai hírű ,,vörös térképét”, amelynek fő érdeme, hogy ,,a nemzetiségeket úgy ábrázolta, hogy azok arányban voltak az általuk lakott területekkel és a nemzetiségek lélekszámával”. A román térképek ugyanis félrevezető ábrázolásokat közöltek. A ritkán lakott hegyvidéki területeket túlsúlyban lévő nemzetiségi területekként tüntették fel, s így a sűrűbben lakott magyar települések kis foltokká zsugorodtak a nagy román népességi tengerhez képest. Teleki térképe reálisan ábrázolta a nemzetiségi arányokat, térképének és tanulmányainak döntő szerepük volt az első és a második bécsi döntés előkészítésében, amely a túlsúlyban magyarok által lakott területek visszacsatolásával enyhítette a magyarság trianoni traumáját. Bakos István Teleki Pált a 20. század nemzetnevelő államférfijaként mutatta be, akinek emberi jellemvonásai, szellemisége a korabeli magyar társadalomra rendkívüli hatással volt, s akit ,,a liberál-bolsevik politikai erők által generált médiahadjárat következtében” mélyen megalázva mellőznek hazájában, amelynek becsületéért és tisztességéért életét áldozta. Bakos ízekre szedte a Teleki ellen felhozott vádakat, és J. F. Montgomery, az egykori magyarországi amerikai nagykövet szavait idézi: ,,Magyarországon a zsidók biztonsága nagymértékben annak volt köszönhető, hogy milyen törvényeket hoztak korlátozásukra. Ezek a törvények ugyanis azt a látszatot keltették, hogy Magyarország eleget tesz a zsarnok követeléseinek, de valójában ezeknek a törvényeknek a segítségével tudott fennmaradni mint menedéket nyújtó oázis. Ha megtagadta volna, hogy bármilyen törvényt is hozzon a zsidók ellen, a zsidók tényleges biztonságának időszaka kétségtelenül sokkal gyorsabban véget ért volna, mint a valóságban”. A szerző Teleki Pál érdemei melletti érvelésébe bevonja a külföldi, elsősorban a lengyel értékeléseket, akik saját hősüknek tekintik, s akik, a mai Magyarország örök szégyenére, azt is felajánlották, hogy ha nem kell a Teleki-szobor Budapestnek, akkor menekítsék lengyel földre azt. Az ,,Europa-Club évkönyvének Teleki-tanulmányai becses módon egészítik ki A Bethlen Gábor Alapítvány negyedszázada című, ugyancsak Bakos István által összeállított kötet (Püski Kiadó, 2005) Teleki Pál-tanulmányát. /Sylvester Lajos: Egy magyar évkönyv Európában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 12./
